Nem tudom már hányszor készültem írni ide. Annyi minden össze jött mostanság, hogy lett volna míröl írogatnom. De még se kezdtem bele. Összegezve azt hittem sok rossz után már csak jó jöhet, De megint tévedtem  :S
Újból elkezdödött a suli. Még egy órára se sikeredet be mennem hát ha ma sikerül. :) Itt az óra rendem... Jó sok lukas órával... xD

Régen fogott el engem az a rossz érzés. Amikor azt érzed, valakivel valami fog történi. Tegnap Éjszaka 2x is arra riadtam fel, hogy ez elő jött. Aztán muszáj volt jó pár embert felhívnom, hogy éle még vagy nincsen semmi baj vele. Ma senki nem vette fel a telefont elsőre. Mondom ilyen nincs. -.-’’
 Ráadásul még mellé szétszórt is voltam.  Miből jöttem rá??
-  Kávét akartam főzni, de a vizet nem tettem bele a kávéfőzőbe,
- Ruhát mostam el is indítottam, de csak egy órára rá vettem észre mikor ki akartam teríteni, hogy nem csuktam be az ajtaját.
-  Meg mindent elpakoltam és csak össze visszarohangáltam minden fele.
Viszont annak örülök ma vissza kaptam a mobilom. Nem is kellett 2 hetet várni rá. Délután 4-kor kaptam sms-t, hogy mehetek érte,. =) Most perpillanat működik, de kíváncsi vagyok meddig fog tartani.  Na megyek is aludni, mert végre normálisan ki kéne aludni magam elég nyúzott a fejem.  Plusz holnap is jön ma szórakoztató osztag. Barátnőm is csak aludni jár haza. A többi időt itt tölti el, mert azt szeret ide járni és már otthoniasan érzi magát. Lehet Pénteken meg pizsi parti lesz. Kocsi mosás az tuti… :P És ezt a bejegyzést most csak menteni tudom, mert elment a netem. =/

{írtam: 2010. augusztus 26. 3:36}

Most éreztem úgy, hogy megéret egy blog bejegyzés a blogomba. Már lehet ép aktuális így nyár végére. Megint eszméletlen gyorsan elszállt. Nem  panaszkodom, hogy fújj suli meg stb, mert nekem annyira nem veszi el az időmet csak néha kötelességem van amit be kell tartanom. Már csak 3 félév, ha minden jó megy és végzek az egésszel. Amúgy úgy alapvetően még nem összegzem a nyaramat. Nem is akarom szerintem. Vagy csak most az aktuális állapotomnak köszönhetően nem erőltettem meg magam, hogy összegezek.
Most az elmúlt napokba kapott el azaz érzés, hogy kurvára nem érzem jó magam a bőrömbe és legszívesebben eltűnnék a világ elől. Na de lényégben kezdtem be sokkolni attól, hogy mindenki csak a panaszával jön. Az még nem is olyan gáz. Csak mikor elmondod neki a véleményed. Meg megpróbálsz neki segíteni és még se semmi. Ugyan úgy szenved.  Bele fáradtam, hogy mások gondjait hallgassam. Most legalább egy hétig ne kelljen.
Olyan kilátástalanak láttam a hetemet és úgy éreztem szarrá fogom unni a fejem. De tévedtem… Mostanság nincs szükségem arra, hogy egyedül legyek és gondolkodjak.
Úgy néz ki hétvégén a nyári záró bulit Szegeden ünnepeljük meg. Azért várom már. Több okom is van rá. =)
Jah, valahogy a nyár folyamán sikerült újabb embereket megismerni és összevergődni és valamiért úgy érzem, nekik többször eszébe juttok, mint azoknak akiket. Heti szinten találkozok, velük egy  helyre járunk. Olyan, mint ha megállt volna az élet.  De nekem ez most nem kell… Lehet szemét dolog, de ha az ember már most befásul mi lesz vele 3 év múlva.? Nyugdíjas klubba érezhetem majd magam. De erre a legjobb megoldás a hogy egybe  venni az egészet. Most is sikerült a kerti bulin. Majd lesz valahogy. Nem akarok én senkit hanyagolni, de most azt érzetem. Akkor jó vagyok, ha nincs senki vagy nincs program. De amúgy eszébe nem jut, hogy basszus mi van ezzel a barommal.  Ennyit röviden. De meg se hallották én meg nem fogok senkinek könyörögni. Erre egyik haverom: ”Jövőre mehetnénk kenuzni”.  Ennyit erről, de befejeztem nem panaszkodom.  Úgy se vagyok egy haragtartó lény.  Az nekem soha nem ment és nem is fog menni.
 Majd kedvem szottyan, megint írok…